Történet
Kezdetektől napjainkig
1. Az iskola létrejötte
A Kecskeméti SZC Kandó Kálmán Technikum Kecskemét város és térsége meghatározó szakképzést folytató intézménye, a 2018/2019-es tanévben ünnepeli fennállásának 50. évfordulóját.
1967-ig csak egy ipari szakmunkásképző iskola létezett Kecskemét városában, az ipari, gazdasági fejlődés miatt beindult specializálódás azonban egyre több szakmát igényelt, amit egyetlen szakmunkásképző már nem tudott kielégíteni. Ekkor jött létre 1968. augusztus elsején a 623-as sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a mai Kandó jogelődje.
Az iskola az Ókollégium épületében működött, a hely azonban szűkösnek bizonyult a megnövekedett tanulólétszám miatt. Szükségmegoldásként az akkori Reszelőgyártól béreltek egy volt kaszárnyaépületet, így az elméleti oktatás két helyszínen történt.
Megoldást az 1976-os év hozott, amikor a Bethlen körút 63. szám alatt elkészült az új, akkor 30 millió Ft-ba kerülő modern iskolaépület, melyet 16 tanterem, 4 szaktanterem, ifjúsági klub, könyvtár, tornaterem, orvosi rendelő, és egy 3 szintes aula alkotott. A berendezésre akkori áron 2 millió Ft-ot fordítottak, ilyen intézmény akkor csak 3 volt az országban.
A tervek szerint az iskola mellett egy többszintes kollégiumnak is meg kellett volna épülnie, ami azonban elmaradt.
2. Tanulói létszámadatok
A Kandó elődintézménye 623. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetként az 1968/69-es tanévben 1280 tanulóval nyitotta meg kapuit. A 70-es években csökkent a tanulói létszám, 1978-ban már csak 800 tanulónk volt. A maximális tanulói létszám az 1990/91-es tanévben volt, 1502-en koptatták az iskolai padokat: 1134 szakmunkás és 368 szakközépiskolai tanuló. Ennek magyarázata, hogy a 3 éves képzés helyett 2+2; 2+3 év jelentette a szakmunkás tanulói szintet, a technikus képzésben pedig 4+2 tanévig tartók is voltak. A 2018/2019-es tanévi tanulói létszám 1119 fő, akik közül 687 fő szakgimnazista, 432 fő szakközépiskolás. Jól látszik, hogy az arányok megváltoztak az érettségit adó képzések javára. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy az iskola folyamatosan tartani tudja az 1100 fő körüli tanulói létszámot a demográfiai völgy ellenére is.
3. Az iskola névváltozásai
Az intézmény neve az elmúlt 50 év során többször megváltozott. Sokan ezt az iskolát a 623-as, mások a Kandó elnevezéssel azonosítják. Névváltozások a félévszázad során:
1968. augusztus: 623. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet
1980. augusztus: 623. sz. Ipari Szakmunkásképző és Elektroműszerész Szakközépiskola
1981. augusztus: 623. sz. Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola
1991. március: 623. sz. Kandó Kálmán Műszaki Szakmunkásképző és Szakközépiskola
1992. augusztus: Kandó Kálmán Műszaki Szakmunkásképző és Szakközépiskola
2001. július: Kandó Kálmán Szakmunkásképző és Szakközépiskola
2002. július: Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola
2008. július: Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola
2015. július: Kecskeméti Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Szakközépiskolája és Szakiskolája
2016. július: Kecskeméti Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
2020. július: Kecskeméti SZC Kandó Kálmán Technikum
4. Oktatott szakmák, szakképzési partnerek a 70-es, 80-as években
- Oktatott szakképesítések
Az intézményben 1980-ig csak 3 éves szakmunkásképzés folyt, melyre az ipari és szolgáltató jellegű szakmák oktatása volt jellemző. Nem ritkán szakképesítésenként 2-2 párhuzamos osztály is működött (fodrász, asztalos, villanyszerelő), valamint jelentős volt az érettségi megszerzésére szerveződött esti munkarendű oktatás is.
Az 1980-as években a szakképzésben az arányok a 3 éves szakmunkásképzés felé tolódtak, az itt tanuló diákok összaránya a középfokú szakképzésen belül meghaladta a 40%-ot (forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium statisztikái 1985—2008)
Az iskola nem csak magyar diákok oktatását biztosította, a kezdetekben vietnámi, majd 1982-től 1988-ig líbiai diákok is tanultak szakmát az intézmény falai között.
Érdekes jellemzője volt ennek az időszaknak, hogy a vállalati tanműhelyekben iskolai főállású szakoktatóink oktattak, létszámuk 20-25 fő körüli volt. A kezdetek másik érdekessége a szórványoktatás volt, mely a kisvállalkozóknál folyó egyéni vagy alacsony létszámú csoportos oktatást volt. Ez elsősorban a fodrász és női szabó szakmák oktatására volt jellemző, de az asztalos és villanyszerelő tanulók esetében sem volt ritka.
Szervezésileg a sok helyszínen történő gyakorlati oktatást a szórványellenőrzés kapcsolta az iskolához, mely a szórványellenőrzési feladattal megbízott iskolai állományú szakoktatók folyamatos helyszíni ellenőrzését és a gyakorlati képzővel történő kapcsolattartást jelentette.
623 sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet
I. évfolyam |
II. évfolyam |
III. évfolyam |
|
|
Szakmunkásképző |
Asztalos (Bútorasztalos, Épületasztalos) |
Szakmunkásbizonyítvány |
||
Doboz és tokkészítő |
||||
Elektroműszerész |
||||
Fodrász (Női és férfifodrász) |
||||
Gépi forgácsoló (Esztergályos, Köszörűs, Marós) |
||||
Gépjárművillamossági műszerész |
||||
Hegesztő |
||||
Mechanikai műszerész |
||||
Rádió Tv műszerész |
||||
Szabó (Női és férfiszabó) |
||||
Szerszámkészítő |
||||
Villanyszerelő |
- Jelentősebb szakképzési partnerek
Mivel a 90-es évekig az iskola nem rendelkezett egyetlen tanműhellyel sem, a szakmai gyakorlati képzés vállalatoknál, kis- és középvállalkozásoknál, kisiparosoknál történt. A mai értelemben véve duális képzés zajlott.
A korszak legnagyobb kecskeméti vállalatai tanműhelyekkel rendelkeztek, ahol az alábbi szakmák gyakorlati oktatása folyt:
Ssz |
Gyakorlati képzőhelyek (rövid nevekkel) |
Oktatott szakképesítések |
2 |
Asztalosipari Ktsz |
Bútorasztalos |
3 |
BÁCSÉP (DUTÉP) |
Épületvillamossági szerelő Villamos gépszerelő |
1 |
Bácsépszer |
Épületasztalos Épületvillamossági szerelő |
4 |
BRG Kecskeméti Gyára |
Mechanikai műszerész |
5 |
DÉMÁSZ |
Épületvillamossági szerelő |
6 |
Fémmunkás |
hegesztő |
7 |
Fodrász Ktsz |
Fodrász (férfi és női fodrász) |
8 |
IGV |
Mechanikai műszerész, Elektroműszerész |
9 |
Kecskeméti Konzervgyár |
Erősáramú berendezésszerelő |
10 |
Kecskeméti Volán |
Autóvillamossági szerelő |
11 |
ZIM (Kecskeméti Zománcipari Művek) |
Erősáramú berendezésszerelő |
12 |
Mezőgép |
Esztergályos Szerszámkészítő |
13 |
Szék és Kárpitosipari Vállalat |
Bútorasztalos |
14 |
SZIM (Szerszám és Gépipari Művek) |
Gépi forgácsoló |
15 |
Újpesti Gépelemgyár |
Gépi forgácsoló |
Jelentősebb szakképzési partnereink a múltban
5. Iskolai tanműhelyek alakulnak
- szeptemberében indult a gyakorlati oktatás az első iskolai tanműhelyben, mely a számítástechnikai és az elektronikai műszerészek oktatására épült.
Az 1990-es évek elején az addigi állandó vállalati képzési háttér folyamatosan megszűnt, mely egyre súlyosabb helyzetet teremtett. A folyamatosság biztosítása a gyakorlati oktatásban nem kis erőfeszítést igényelt az iskola vezetése és a tanműhelyek kialakításában közreműködő szakoktatók részéről. Nagy eredménynek tekintjük, hogy az intézmény sikerrel birkózott meg ezzel a helyzettel. Döntőnek bizonyult, hogy az István király körúton, a volt házgyár területén, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata megvásárolta és az iskola használatába adta azt a több ezer négyzetméteres csarnokot a hozzá kapcsolódó iroda épülettel, amely folyamatos átépítéssel lehetőséget biztosított faipari, ruhaipari, villanyszerelő, valamint képző- és iparművészeti tanműhelyek kialakítására.
Az iskola területén is megépült hat elektronikai, és egy fémipari gyakorlati kabinet, a megszűnt BRG-s és MMG-s képzőhelyek kiváltására. Az iskola a műszergyártó és karbantartó szakképzés, valamint az elektronikai- híradástechnikai- és számítástechnikai technikus képzés gyakorlati bástya lett.
Ebben az időben a vállalati tanműhelyek szinte teljesen megszűntek, csak a Knorr Bremse Kft. folytatta a tanulók gyakorlati képzését.
6. A jelenlegi képzési szerkezet kialakulása partneri kapcsolatok
6.1. Az érettségit adó képzések bővülése
Az érettségit adó képzés, akkori nevén szakmunkásképzési célú szakközépiskola még a vállalati bázisokon alakult ki, az MMG és a BRG az elektronikai, a DUTÉP az erősáramú képzések gyakorlati hátterét biztosította.
Az érettségit adó képzések sorát az elektroműszerész szakközépiskola indította, 1980-ban. 1985-től a számítástechnikai műszerész, és az épületvillamossági szerelő, 1989-től a postaforgalmi, 1993-tól a képző- és iparművészeti, 1995-től a ruhaipari és faipari majd ezeket a 2000-es években 3 szakma, 2004-ben az informatikai, 2005-ben a mechatronikai, 2009-ben a gépgyártástechnológiai szakközépiskolai oktatás követette.
A szakközépiskolai szinthez kapcsolódóan technikus képzések indultak, ma már minden oktatott szakmacsoportban megtalálható a technikus képzés, vagy érettségire épülő szakképzés.
6.2. A jelenlegi szakképzési kínálat
A sok nehéz év után mára már ismét nagy számban vannak vállalati tanműhelyek. Az iskolai tanműhelyekben elsősorban a szakmai alapozó képzések és a szakgimnáziumi képzések folynak. A legtöbb szakmában a 10. évfolyamtól a tanulók már tanulószerződéssel gazdálkodószervezeteknél töltik a gyakorlati képzést. Jelenleg a 3 éves képzésben részt vevő szakközépiskolai tanulóink több mint 75%-a rendelkezik tanulószerződéssel.
A képzési struktúra folyamatosan, az ipar képzési igényeinek megfelelően változik, a hagyományos szakmák mellett megjelentek a mechatronikus karbantartó, és az automatikai berendezés karbantartó szakképesítések, válaszként a legújabb kihívásokra.
6.3. Jelenlegi szakképzési partnerek
Duális szakképző partnereink jelentős része a gépészeti szakmacsoporthoz tartoznak, tanműhelyeikben jelentős létszámban képeznek tanulókat tanulószerződéssel. A képzés után, jellemző, hogy tanulóiknak állást ajánlanak. Folyamatos együttműködés jellemzi a kapcsolatot, mely a beiskolázástól a szakmai vizsgáztatásig tart. Jellemzően közös tevékenységek vannak a pályaválasztásban (közös pályaválasztási kitelepülések általános iskolákba, közösen szervezett felvételik) és a szakképzés folyamatában is (szakmacsoportos egyeztetések szaktanárok, vállalati szakoktatók között).
Ssz. |
Gazdálkodó szervezetek |
Oktatott szakképesítések |
1 |
ACPS Automotive Kft. |
Hegesztő |
2 |
Herczeg és Társa Kft. |
Asztalos |
3 |
HILTI Kft. |
Gépi forgácsoló, Mechatronikus karbantartó |
4 |
IQ Kecskemét Ipari Kutató Kft. |
Hegesztő |
5 |
Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft |
Szerszámkészítő |
6 |
MAG Hungary Kft.
|
Gépi forgácsoló, Mechatronikus karbantartó |
7 |
Mercedes-Benz Manufacturing Hungária Kft. |
Mechatronikus karbantartó, Szerszámkészítő, Automatika berendezés karbantartó |
8 |
Phoenix Mecano Kft. |
Finommechanikai műszerész |
9 |
Rösch Mode Kft. |
Női szabó |
Jelenlegi legjelentősebb szakképzési partnereink
7. Az iskola előtt álló kihívások
A jövő az iskolai életet is átalakítja, a digitalizáció, az Ipari forradalom 4.0 mindennapossá válása az iskolai képzések tartalmi és módszertani megújulását is megkövetelik az infrastrukturális körülmények folyamatos fejlesztése mellett.
A kereslet vezérelt szakképzés elvárásainak a jelenlegi nagyvállalati partnereink segítségével már most is meg tudunk felelni, célunk, hogy újabb vállalkozásokat is partnereink között tudhassunk.
Meggyőződésünk, hogy a vállalati igényeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha tanáraink jól felkészültek, és a képzés technikai háttere is megfelelő támaszt nyújt a képzéshez. Ennek biztosításához még szorosabb együttműködésre lesz szükség a duális képzési partnerekkel.
Az 50 év alatt a diákok is sokat változtak, tanáraink oktatták-oktatják az X, Y és Z generációba tartozó tanulókat, és az elkövetkező 50 év nyitányaként megjelennek az iskolánkban az ALFA generáció tagjai is. Ezzel együtt megváltoznak a szakképesítések, átalakulnak a szakmai követelmények is. Ennek megfelelni legalább akkora kihívás, mint elődjeinknek megteremteni az új iskolát. Ahogy nekik sikerült, mi is bízunk abban, hogy a százéves évfordulót ünnepelve utódaink elismerően néznek vissza a mostani korosztály munkájára.
1995-ben, a faipari valamint a ruhaipari szakközépiskolai osztályok beindításával alakult ki a jelenlegi profil, így jelenleg hét párhuzamos osztályban folyik középiskolai képzés.
A rendszeváltás után a vállalatok sorra szüntették meg az általuk működtetett tanműhelyeket, így a szakképzés gyakorlati oktatása veszélybe került. Iskolánknak még 1991-ben sikerült öt tanműhelyt kialakítania az iskola területén, majd ez kiegészült a várostól 1993-ban kapott, volt DUTÉP üzemcsarnokkal.
Mára elmondhatjuk, az összes diákunk számára biztosítjuk a szakmai gyakorlati helyet, és a megfelelő technikai felszereltséget.